Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Vitaminok felszívódása különböző forrásból

Vitaminok felszívódása különböző forrásból

Biztosan benned is megfordult már a kérdés, hogy a táplálékkiegészítőkkel bevitt vitaminok ugyanolyan hatékonyak-e, mint az élelmiszerből felszívódók? A szintetikus és természetes vitaminok ugyanolyan hatásosak? Vajon ugyanolyan mértékben hasznosulnak? Mi a különbség közöttük? Cikkünk ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat. Tarts velünk, hogy megtudd milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a természetes és mesterségesen előállított vitaminok fogyasztása!

Szintetikus vagy természetes vitaminok?

              A táplálékkiegészítőként vásárolt vitaminok között vannak természetes forrású, illetve mesterségesen előállított vitaminokat tartalmazó készítmények. De vajon tényleg a természet alkotta a legjobb?

 

A természetes vitaminok nem egy izolált vegyületből tevődnek össze, mint szintetikus társaik. Sokkal inkább egy komplexet alkotnak, amit a szervezetünk felismer és hasznosítani tud. Ezzel ellentétben a mesterséges vitaminok egy komponensűek, így esetükben a felszívódáshoz szükséges vegyületeket a szervezet a saját szöveteiből vonja el. A jobb hasznosulás érdekében a beépülésükhöz szükség van nyomelemekre, enzimekre, koenzimekre és kofaktorokra. Ezek az anyagok egymással kölcsönhatásban állnak. Erre jó példa, hogy az E-vitamin és vas beépülését segíti a C-vitamin.

 Tanulmányok szerint a legtöbb szintetikus vitamin nem hasznosul akkora mértékben, mint a természetes vitaminok, vagy abszolút nem is rendelkezik vitamin hatással. Ez alól persze vannak kivételek. A C-vitamin például legyen mesterséges vagy természetes, nem mutat nagy eltérést a biológiai hasznosulás szempontjából.  Bár hozzátenném, hogy nem könnyű egy ilyen megállapítást meghozni, mert a táplálkozásunk által bevitt természetes vitaminok is hozzáadnak a szintetikus vitaminok hatásához.

A B-vitaminok közül a természetes forrásúak nagyobb hatásfokkal épülnek be a szervezetünkbe. Vannak azonban olyan vitaminok, amelyek esetén abszolút nem mindegy, hogy melyik formát választjuk. Ilyen vitamin az E-vitamin. Több vegyület is képviseli az E-vitaminok csoportját, de közülük a legismertebbek az alfa-, béta-, gamma- és delta-tokoferol, illetve az alfa-, béta-, gamma- és delta- tokotrienol. Ezekre mindre szüksége van az emberi szervezetnek. A szintetikus tabletták DL-alfa- tokoferolt tartalmaznak. A DL a vegyületnek a természetes (D) és mesterséges (L) formáját jelenti. Értelemszerűen a D verziója (izomere) viszi a prímet a beépülést tekintve, ami azt jelenti, hogy a DL vegyület 50%-a hasznosul csupán. Az E-vitaminnak érdemes észterizált formáit (acetát, szukcinát) választani, ha már szintetikus vitamint szedünk, mert az észter megvédi a vitamint az oxidációtól, tehát tovább tárolható. A gyomorsav lebontja az észtert az E-vitaminról és az a belekben fel tud szívódni. Összességében a természetes E-vitamin kétszer jobban szívódik fel, mint a szintetikus társai.

Természetes vitaminok

Hogyan kell vitamint szedni?

              Az esszenciális tápanyagoknál (amelyeket a szervezet nem képes előállítani) érvényesül azok egymásra való kölcsönhatása. Együttesen szedve jobb eredményt érhetünk el velük biológiai szempontból, mint külön-külön, hiszen segítik egymás felszívódását. Emiatt célszerű a B-vitaminokat együtt, a C-vitamint vassal, az E-vitamint C-vitaminnal és szelénnel szedni.

 

Ha vitamin táplálékkiegészítőt szedünk jobb, ha a természetes forrású készítményeket preferáljuk. A legjobb persze az lenne, ha gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanánk, mert abban az esetben a vitaminokkal egyetemben más fontos mikro- és makroelemek és fitokemikáliák is bejuttatnánk a szervezetünkbe. Gondolok itt az élelmi rostokra, különböző nyomelemekre, flavonoidokra stb. Tulajdonképpen táplálékkiegészítők nagy előnye, hogy sokkal nagyobb mennyiségű vitamin vihető be velük a szervezetbe, míg zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával más, nagyon fontos vegyületek felszívódása is megtörténik. Ha rásegítünk táplálkozásunkra némi vitaminnal, biztosan nem lesz a vitamin szükségletünk deficitben. Egy olyan étrend kialakítása, ami minden tápanyagot biztosít bizony nem könnyű és az ember nem minden élethelyzetben teheti meg annak fenntartását.

 

 

 

Források

 

Carr, A. C., & Vissers, M. (2013). Synthetic or food-derived vitamin C—are they equally bioavailable?. Nutrients5(11), 4284-4304.

 

Kim, B. (2004). Synthetic vs. Natural Vitamins. Life Essentials Health Clinic, http://chet.

 

Zheng Ye, Honglin Song, Antioxidant vitamins intake and the risk of coronary heart disease: meta-analysis of cohort studies, European journal of cardiovascular prevention and rehabilitation, Volume 15, Issue 1, 1 February 2008, Pages 26–34, https://doi.org/10.1097/HJR.0b013e3282f11f95

 

Paul Knekt, John Ritz, Mark A Pereira, Eilis J O'Reilly, Katarina Augustsson, Gary E Fraser, Uri Goldbourt, Berit L Heitmann, Göran Hallmans, Simin Liu, Pirjo Pietinen, Donna Spiegelman, June Stevens, Jarmo Virtamo, Walter C Willett, Eric B Rimm, Alberto Ascherio, Antioxidant vitamins and coronary heart disease risk: a pooled analysis of 9 cohorts, The American Journal of Clinical Nutrition, Volume 80, Issue 6, December 2004, Pages 1508–1520, https://doi.org/10.1093/ajcn/80.6.1508

 

Hallberg, L., Brune, M., & Rossander, L. (1986). Effect of ascorbic acid on iron absorption from different types of meals. Studies with ascorbic-acid-rich foods and synthetic ascorbic acid given in different amounts with different meals. Human nutrition. Applied nutrition40(2), 97-113.

 

 

Tartalomhoz tartozó címkék: vitaminok zinzino

Keresés